Eljött az a nap is, amikor megbizonyosodtam afelől, hogy agy nélküli vevő vagyok. Nem a tudatosság hiánya lépett fel nálam a mai DM körutam során, hanem a pénztáros leányzó nézett le jóóó alaposan.
A boltba belépve rögvest felmarkoltam egy kosarat, és nyílegyenesen a macska táplálékhoz vágtattam. Ezután felmartam két további betervezett árut, és csak kicsit remegett meg a kezem a rágcsálnivalók mellett elsuhanva. Eljutottam hát a pénztárig, és gondosan kipakoltam a kosaram tartalmát a szalagra. A pénztáros hölgy épp azon vitázott a többiekkel, milyen sorrendben menjenek ki cigizni, én pedig türelmesen vártam, hogy kiszolgáljon. Szerencsémre nem ő nyitotta a sort, így még pont ki tudott szolgálni, amíg a győztes vígan elszítta a cigarettáját a bolt előtt. Hogy mi tartott öt percig? Íme: a szőke hölgy ránézett a 16 db tálcás kajából álló halomra a sötétbarna szemöldöke alól, majd gyanakodva rám pillantott, és megkérdezte: "Mindegyik más?". Csodálkozva válaszoltam, hogy: "Nem, mindegyikből kettő van.". Mellesleg megjegyzem, saját termékük, és összesen tíz félét gyártanak. Ekkor lenézően és bosszankodva sóhajtott, és közölte velem, hogy: "Akkor talán ÚGY kéne beütnöm.". Először azt hittem, viccel, de hamar kiderült, hogy komolyan gondolja az optimalizálást. Egyesével felforgatta a konzerveket, címkével felfelé, majd kettes kupacokba rendezgette őket. Ezt követően a pénztárgéphez fordult, és megnyomta a kettes gombot, majd a szorzást, visszafordult, lehúzta az egyik kaját, beletette egy szatyorba, visszanyúlt a "párjáért", átemelte a leolvasó fölött, és a másik mellé tette. Visszafordult a pénztárgéphez, és megnyomta a kettes gombot... ekkor elmosolyodtam... az ötödik környékén már az a fajta kínos röhögés fojtogatott, amikor az ember véresre harapja a száját, hogy ne adjon ki nyikkanó hangokat. Azon töprengtem, hogy szerintem frankón nem tudja, mi történik a pénztárgépben, amikor ő pötyögteti. Mire végzett, én már a sírás határán álltam, és ekkor megkérdezte, hogy hozzám tartozik-e a többi holmi is. Elhaló hangon rebegtem, hogy igen, és hozzáfűztem gondolatban, hogy "Mivel rajtam kívül egy ember tartózkodik a boltban, az is a másik végében!". Diadalittasan lecsapott az Enterre, én pedig gyorsan benyomtam a fülembe a metált és eliszkoltam, hogy nehogy összeverjen.
Lehetett volna de ja vu-m is, mivel ma kiderült, hogy két munkatársam kioptimalizált a kódból egy lényegi részt, emiatt egy hete rosszul jelennek meg az ügyintézők adatai az banki értesítő leveleken.
Sebaj. Ma megtudtam, hogy az optimalizálás hüjeség.
